PUSZTAVACS, az ország közepe

​

„Nem hagyott nyugton a kíváncsiság, s egy földrajzórára azt a feladatot tűztem ki a gyerekeknek, hogy vágják ki kartonpapírból Magyarország vaktérképét. „Kész van mindenkié?” „Igen!” „No, akkor vegye elő ki-ki a körzőjét, s annak a hegyére tűzve próbálja úgy kiegyensúlyozni ezt az üres térképet, hogy se erre, se arra, semmilyen irányba el ne billenjen!” Közben én is addig-addig kísérleteztem a magaméval, míg csak meg nem maradt vízszintes állapotban. „Most illesszétek rá az atlaszon Magyarország térképére úgy, hogy pontosan egyezzenek a körvonalak! Sikerült?” „Igen!” „Akkor hát szúrjátok át rajta a körzőt, majd emeljétek le az egészet az atlaszról, s vegyétek szemügyre, hová bökött a körző hegye!” „Ni, csakugyan! – hangzott fel innen is, onnan is. – Itt van a lyuk középen, Örkény meg Irsa között!” Hát így szúrtuk ki (a szó szoros értelmében), egyszerű tapasztalati úton, hogy Pusztavacs valóban a Trianon utáni Magyarország köldöke táján fekszik."

(Buda Ferenc: A világ folytatása. Az ország köldökén.

részlet)